Halihó!
Az elmúlt napokban Shelley Parker-Chan debütáló kötetével foglalkoztunk, amely A nappá vált lány címet kapta. A könyv az 1300-as években játszódik a mai Kína területén. A felütésben az író egy kis kontextusba helyezi a történéseket, kapunk egy történelmi jegyzetet, amely alapján be tudjuk határolni térben és időben a valós eseményeken alapuló cselekményt. Az Agave Könyvek jóvoltából még megjelenés előtt elolvashattam a kötetet amiért rendkívül hálás vagyok.
A nappá vált lányt be tudjátok szerezni erre a linkre kattintva, ráadásul kedvezményesen.

Értékelés
A kötet elkalauzol minket egy olyan rejtelmes történelmi korszakba, amiről nem sokat tudok. Már emiatt is izgalmas a témafelvetés, továbbá szerintem a cím és a borító is eléggé el lett találva. Nagyon kíváncsi voltam rá, hogyan is tud nappá válni egy lány.
A történet egy szegény falusi parasztlányról szól, aki nem hajlandó elfogadni a sorsát. A sorsot, amely a semmi. Miután elveszti a családját az éhezés és a fosztogatók miatt csupán a túlélés hajtja. Ekkor veszi fel bátyja, Csu Csungpa nevét és identitását is gyakorlatilag. Onnantól kezdve a fiú sorsát kergeti, aki nagy dolgokra hivatott. Ezt a sorsot mindenképp be akarja teljesíteni.
Sok részletet nem akarok elárulni a könyv cselekményét illetően, mert szerintem érdemes elolvasni minden szavát a kötetnek, szerencsére a fülszöveg is barátian fogalmaz és alig tudunk meg valamit arról, mit is rejteget a cselekmény. Én ezeket a fajta fülszövegeket preferálom, mert van, amikor a könyv kb. felét simán lespoilerezik – emiatt ritkán is olvasom el őket előre, bevallom őszintén.
Na de térjünk vissza erre a különleges kötetre. Több szempontból is annak nevezhető, például a keleti téma miatt, valamint azért, mert még soha nem olvastam eddig semmit queer témában, ami nem szakirodalom volt. Egy kötetre sem emlékszem, ahol hasonló karakter lett volna a főszereplő. Természetesen egy csomó olyan könyv van, ahol egy lány fiúnak, nő férfinak adja ki magát, de itt mégsem teljesen erről van szó. A lány bátyja sorsát kergetve, azért küzdve tulajdonképpen a bátyjává vált, később pedig még ennél is több lett belőle: önmaga.
A nappá vált lány azonban nem csupán a lány sorsát követi figyelemmel. Fontos, központi eleme a mongolok ellen vívott háború, és annak egy eunuch tábornoka. Az ő karaktere is nagyon érdekes volt, egyszerre utáltam és szerettem, egyszerre értettem meg és vetettem meg azért, amilyen. Általa megismerhetjük a másik oldalt is, a megszálló mongol birodalom hadurait. Kiemelendő egyébként, ahogy az írónő az akkori kultúrát, mindennapokat lefesti, a hadsereget és úgy összességében a világot. Nekem nagyon hitelesnek tűnt, különösen azokat az elemeit szerettem egyébként, ahol a nők sorsát írja le a karakterekkel való cselekvésen keresztül.
Mindemellett persze nem lehet figyelmen kívül hagyni a fantasy vonalat sem, hiszen végtére is ez a kötet annak számít. Ennek ellenére nem érződik rendkívül természetfelettinek, sőt, engem meggyőzött arról, hogy létezik a császároknak isteni mandátumot adó fény, ami az uralkodásukat hitelesíti tulajdonképpen.
Hogy mi teszi a könyvet igazán fantasztikussá? A rendkívüli főszereplő, aki a szemünk előtt cseperedik éhező lányból előbb szerzetessé majd hadúrrá, találja meg a saját sorsát és önmagát, miközben a világa többször is darabajira hullik. A setting is zseniális, valamint külön kiemelném a könyv azon részeit, amikor Csu szerzetesnek tanul. A buddhista kolostorok világa teljesen ismeretlen számomra, a vallásról az alapvető tételeit tudom, mást nem nagyon. Így számomra egy jó élmény volt belemerülni kicsit mint a vallásba, mint a szerzetessé válás folyamatába. Azok voltak a kedvenc részeim, pedig A nappá vált lány később sem okoz csalódást. Minden van benne, ami egy könyvet igazán jóvá tesz: érdekes témafelvetés, izgalmas cselekmény, olyan témák, amikkel ritkán találkozom, és persze egy csipetnyi mágia.
Összességében azt gondolom, hogy ha szeretted a Mákháború sorozatot, akkor mindenképp adj esélyt ennek a könyvnek is. Ha érdekel a gender téma, valamint a queer téma és szereted a fantasyt is, akkor főként jó választás neked a könyv. De ha csak egy izgalmas, középkorban játszódó ázsiai történetre lennél kíváncsi akkor is a kezedbe tudod venni. Részemről 5/4,5 csillag a kötet, azt a felet is csak azért vontam le, mert az utolsó ötven oldal nagyon nehezen csúszott le a többihez képest, amikor sokszor le sem akartam tenni a könyvet. Kíváncsian várom a sorozat második és egyben befejező részét.
Fülszöveg
A Mulan és az Akhilleusz dala találkozik ebben a költői bemutatkozó regényben, ami háborúról és végzetről szól egy alternatív, lenyűgöző Kínában.
Egy poros, sárga síkság éhínségtől sújtott falujában két gyerek két sorsot kap. A fiúé lesz a nagyszerűség. A lányé pedig a semmilét…
1345-ben Kínát kemény kézzel vezetik a mongolok. A Középső Síkság éhező földművesei a nagyszerűséget csupán a mesékből ismerik – amikor azonban a Csu család nyolcadik fiának, Csu Csungpának mégis e sorsot jósolják, senki sem érti, az vajon miként válik majd valóra. A semmilét sorsa azonban, amit a család okos és leleményes másodszülött lánya kap, egyáltalán nem meglepő.
Amikor útonállók támadása miatt árván marad a két gyerek, Csu Csungpa az, aki megadja magát a kilátástalanságnak, és meghal. A lány, aki kétségbeesetten szeretne menekülni megjövendölt halála elől, a bátyja személyazonosságát használva novíciusnak áll egy kolostorban. Ott a túlélés iránti, égető vágyától ösztökélve megtanulja, nem számít, milyen könyörtelen dologról van szó, bármit képes megtenni azért, hogy elrejtőzzön a végzete elől. Sőt, Csu idővel megpróbálja kihasználni a lehetőséget, hogy egy teljesen más jövőt szerezzen meg magának: a bátyja gazdátlanná vált nagyszerűségét.
