James Patterson- J. D. Barker: A madártollas gyilkosságok

Halihó!

Még mindig borzongunk a Prológussal a nyári borzongás nevű projektünk keretében. Az Agave Könyvek egyik nemrégiben megjelent krimi-thrillerjét hoztam el nektek most, A madártollas gyilkosságok című történetet James Patterson és J. D. Barker tollából. Ismerős lehet nektek Barker neve a blogomról, ha máshonnan nem is, hiszen a Szíve helyén sötétség című kötetét értékeltem már korábban. A Szíve helyén sötétség teljesen letaglózott és egy sötét utazásra invitált, nem volt ez másképp A madártollas gyilkosságok esetében sem.

Nagyon köszönöm a recenziós példányt az Agave Könyveknek!

Fülszöveg

Michael ​és Megan Fitzgerald örökbe fogadott testvérek – Michael kamionsofőr, Megan pedig pszichológiát tanul az egyetemen –, akik borzalmas közös múlton osztoznak és csak egymásban bízhatnak. A nevelőszüleik híres intellektusok, egy kiváló diplomával rendelkező pszichológus és egy elismert pszichiáter, akik sajátságos kísérleti környezetben nevelték fel fogadott gyerekeiket, ami bár megóvta őket a világ kegyetlen realitásától, ugyanakkor sötét titkokat is kényszerített rájuk.
Los Angelesben Garrett Dobbs nyomozó és Jessica Gimble FBI-ügynök egyesített erővel dolgozik egy gyilkossági ügyön. Találnak is egy gyanúsítottat, és letartóztatják, de ekkor valaki elkövet egy ugyanolyan gyilkosságot. Majd még egyet. Aztán már nemcsak Los Angelesben, hanem az ország különböző részein. A nyomozók felfigyelnek a négytagú Fitzgerald családra: lehet közük a gyilkosságokhoz?
Dobbs és Gimble versenyfutásba kezd az idővel, és átszelik az egész országot Kalifornia partjaitól egészen New York államig, hogy megállítsanak egy rendkívül találékony és elmebeteg sorozatgyilkost, akinek olyan sötét és furcsa étvágya van, hogy ellene a logika és a tapasztalat már nem segít.

Kiadta: Agave Könyvek, Budapest, 2021, 512 oldal7

Értékelés

„Hol leszel, amikor véget ér az életed?”

Erős kezdőmondat egy kötetnek, nem igaz? Már az első oldalakon belevágunk az események sűrűjébe Michaellel, a történet egyik főszereplőjével. A fiatal férfi egy holttestet talál a kádjában, amihez állítása szerint semmi köze. A rendőrség persze kihallgatja, és rejtélyes módon rá terelődik minden gyanú. Kiderül, hogy a férfi a halott lány barátja, szeretője – legalábbis a rendőrség szerint. Sőt, mi több, köze lehet egy államokon átívelő gyilkosság-sorozathoz. Michael azonban ártatlannak vallja magát, és egy rejtélyes idegen segítségével megszökik a rendőrök elől. Kezdetét veszi egy izgalmas, akciódús hajsza az igazságért, amiben a másik főszereplőnk Michael testvére, Megan lesz, akit a férfi hív segítségül. Az ő történetét a saját vallomásán keresztül ismerhetjük meg, amiben elmeséli a nézőpontját a szörnyű eseményekről.

Ez a könyv nem csupán egy szokványos krimi. Ugyan Gimble és Dobbs nyomozók a gyilkos – feltételezhetően Michael – nyomába eredve próbálják összerakni a képet, de itt sokkal többről van szó. A két főszereplőnk, a Fitzgerald testvérpár sötét múltja is elénk tárul. Michael az édesanyját korán elvesztette, meglehetősen tragikus módon, de ha ez még nem lett volna elég, nevelőszülei mindenféle kísérletnek vetették alá. Hogy mi volt ennek a célja és hogyan zajlott mindez azt nem részletezném, de a kötet felhívja a figyelmet a tudományos érdeklődés és emberkísérletek határaira azzal, ami ott zajlott. Előtérbe kerülnek a mentális betegségek is, különösen a disszociatív személyiségzavar. A gyilkos ugyanis Dr. Barton Fitzgerald volt pácienseit vette célba. Az ő történetüket is megismerhetjük, valamint elég részletesen magukat a kegyetlen eseményeket is. Szemléletes, nyers leírással tárulnak elénk szörnyű borzalmak.

“Végezzenek el egy kísérletet! Öltöztessenek fel rongyokba egy milliomost, és figyeljék meg a viselkedését! Önkéntelenül megváltozik a személyisége. Valóban ruha teszi az embert. Nem csak a gondolataink határoznak meg bennünket. Egy komplett csomag vagyunk, amit a csomagolás határoz meg. – Dr. Barton Fitzgerald

Gyakorlatilag nem tudtam letenni a könyvet, annyira pörgős és izgalmas volt, kapkodtam a fejem az események sűrűjében. Akció és rejtély is volt a történetben bőven. Kaptunk egy jó adag autós üldözést, lövöldözést és verekedést, kegyetlenkedést és fájdalmat. A szerzőkkel követjük a kezdetben apróbb vércseppeket, amik óriási tócsává gyűlnek össze a történet végére, de hogy ki áll a holttest mellett a pisztollyal, azt nem tudjuk. Végig óriási a feszültség, a bizonytalanság, ugrálunk Michael – Meg – FBI – olykor más személyek, pl. Rose, a nevelőanyjuk tengelyen, és próbáljuk kibogozni a bonyolult esetet. Nagyon lendületes, olvasmányos a kötet, a nehéz témák ellenére gyorsan lehet haladni a könyvvel. És az ember akar is, mert egy óriási rejtély húzódik meg a háttérben, amire azt hittem több alkalommal is, hogy na, most! Na, most rájöttem. Tévedtem. De tudni akartam, mi történik, mi lesz a rendőrség, vagy Michael következő lépése, ki a következő áldozat, és hogy ki is valójában a madártollas gyilkos. A történet befejezése olyan volt, mint egy óriási arculcsapás, az írópáros zseniálisan vágta át a fejemet, és én ezt nagyon is élveztem.

“Gonosz játékot űz velem az agyam. Kitölti a hézagokat, kiegészíti a részleteket. A tudatom nem akarta elfogadni a kiesett időt, és önállóan alkotott egy történetet. A semminél még egy kitalált történet is jobb.”

Nem igazán tudok rosszat mondani a könyvről, és nem is akarok. A szereplők is jól meg vannak írva véleményem szerint. A történet valójában két szálon fut, amelyek nyilván összefüggnek. Megismerhetjük Gimble-t, aki egy vérbeli FBI-os nyomozózseni, akinek csupán a tettes elfogása számít, és semmi más. A társául szegődött Dobbs talán egy kicsit kevésbé volt kidolgozott karakter, de abszolút jól működtek együtt az FBI-os csapat és a Los Angelesi gyilkossági nyomozó. A másik szálon Michael menekült a rendőrök elől. Őt ismerhetjük meg a legközelebbről a kötetben, láthatjuk, ahogy az események előrehaladtával kezdi elveszíteni a valósággal való kapcsolatát. Emlékezetkiesései miatt már lassacskán meggyőzi magát, hogy ő a gyilkos, és minden egyes jel is erre utal. Testvére, Meghan végig mellette áll, segíti őt. Hiszen ő is átment ugyanazokon a traumákon, amiket szüleik kísérleti okoztak, kizárólag ő érti meg Michaelt és vica versa. De természetesen az ő szerepe sem csak a támogató kishúg, ennél sokkal, de sokkal bonyolultabb.

Összességében azt gondolom, hogy ez egy nagyon izgalmas, pörgős, talányokkal és rejtélyekkel, na meg fordulatokkal teli regényre sikeredett. Engem teljesen magába szippantott, nagyon olvastatta magát, és számos alkalommal meg is lepett. Volt, amikor pedig egyenesen felállt a hátamon a szőr tőle, olyan feszültséget teremtett. Nagyon élveztem a könyvet, 5/5 csillagot adok rá, és ezzel a történettel Barker még jobban belopta magát a szívemben. Kénytelen leszek elolvasni az összes többi könyvét is, mert kezdek beleszeretni az eddigiek alapján.